Az éjszakai gyalogtúrázás - kiváltképp télen - némiképp átírja a nappaliak megszokott szabálykönyvét... Amúgy e műfaj nem butaság, mert az elvesztett tájképek helyett kap pompás fejtörőt, tűrhető izgalmakat, rég halasztott őszinte csevegést, igen meghitt pillanatokat az egyszerű halandó. Viszont...

...a legnagyobb kincs a tartalék elem és égő. Nincs kiábrándítóbb félútban a sárguló, halovány lámpafénynél. Sötétben botorkálni meg fél éjszaka, rémálom;

...az edző cipő kényelmes, de a hajnali harmattól - ne adj' isten, esőtől - ha elázik, az nagy nyomorúság. A kamásli, akár házilag is, nem teher, de hasznos.

...a hátizsákban csak a legszükségesebb...! Meleg pulóver (nyáron is!), esőkabát, még inkább poncsó, bicska...

...hosszabb távon a csere zokni, pár perces "lábáztatással" egy patakban utóbb megváltás;

...csokoládé! Továbbá mazsola, datolya, banán! Csodaszer a libatepertő. Meg víz, víz, víz!

...a "lélekmelegítő" elitélendő, de hasznos. Ám aki elvéti a mértéket, nagy bajt hoz a fejére;

...a eltévedő jobb, ha megkeresi az utolsó biztos pontot. Rögtönzésekre az éjszaka nem alkalmas. De vigyázat: lámpafénynél az ember csőlátó, ellenkező irányban nem ugyanúgy fest a "táj", mint odamenet...! Érdemes egy-egy jellegzetes tárgyat, fát, törött ágat, stb. megjegyezni.

...nem szégyen visszafordulnia, kiszállnia a túlzottan lemaradóknak;

...a térkép jó! A hibát ne benne keresd!

...leülni, úgy pihenni jobb, csak továbbmenni nehezebb. Pár perces ácsorgás épp úgy megteszi;

...érdemes számolni a lelki mélypontokkal: az eleje diadalmas, majd csüggedés - holtpont - fásultság - a közelgő cél reménye - "csak egyszer..." - Cél!

...másnap már szép. Harmadnap: "... mikor lesz a következő"

...társasággal mindig jobb. Népessel pláne... Mindenkinek máskor jön el a mélypont, a többiek lelket öntenek az emberbe. Elesettebbeknek tanács: a nyafogástól nem lesz közelebb a cél. (A többieknek anélkül is van elég baja, minthogy még azt is hallgassa) A néma szenvedés maga a tapintat...